Miért kezd el fájni a váll?

Fájó kar- és ízületi fájdalom. A vállfájdalom okai

  1. Tovább Vállfájdalom A vállízülettel kapcsolatos betegeségek és fájdalmak sokrétűsége a vállöv bonyolult felépítéséből fakad.
  2. Befagyott váll szindróma – a szűnni nem akaró vállfájdalom oka

Néhány egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen hatásos lehet a mindennapokban a fájdalom enyhítésére. Hogyan épül fel a fájó kar- és ízületi fájdalom A vállízület az egyik legnagyobb mozgásterjedelemmel rendelkező ízületünk, a felső végtag laza, szabad mozgását teszi lehetővé.

ízületi betegségekre ártalmas termékek csukló ízületi gyulladása

A vállízület egy gömbízület, a felkarcsont feje és a lapocka ízületi vápája alkotja, melyek egy vékony porcgyűrű segítségével kapcsolódnak egymáshoz. Speciális anatómiai felépítésnek köszönhetően bármilyen irányú mozdulatra képes. A vállízület mozgatásáért és stabilitásáért nagy részben a környező izmok felelősek, elsősorban az ízületet körülvevő rotátorköpeny. Ez a négy izomból álló köpeny minden irányból körbeveszi és stabilizálja az ízületet.

A vállfájdalom okai

Az izmok túlterhelése következtében az izomegyensúly azonban felbomlik, mely a vállfájdalom leggyakoribb oka. Miért kezd el fájni a váll?

térdízület ragasztásainak repedése térd folyadék reumás ízületi gyulladása

Annak ellenére, hogy a vállízületet testsúllyal nem terheljük, vállunk közvetve mégis nagy igénybevételnek van kitéve, hiszen kezünkkel számtalan tevékenységet végzünk nap mint nap, melyhez a vállízület juttatja el karunkat a térben bármely pontra. Ezen tevékenységeket jobbára a testünk előtt vagy mellett végezzük, egyoldalúan terhelve ezzel az ízületet mozgató izmokat.

Az izomegyensúly felbomlása pedig fájdalomhoz vezet, melynek leggyakoribb oka az fájó kar- és ízületi fájdalom túlterhelése. Az izmok a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, majd befeszülnek, melynek következtében idővel képtelenné válnak a mozgások kivitelezésére. Ezek az úgynevezett degeneratív vállfájdalmak jobbára a túlterheléstől vagy az egyoldalú használat miatt alakulnak ki. A fájdalom hatására önkénytelenül is olyan tartást veszünk fel, melyben kevésbé fáj a váll, általában kissé előre, felfelé húzzuk.

Befagyott váll szindróma

Ha ezt a testhelyzetet sokáig tartjuk fenn, kialakul egy ördögi kör: a váll fáj, ezért minimálisan mozgatjuk, ami miatt beszűkül a mozgásterjedelem, melyből kimozdítva ismét fájdalom jelentkezik. Ennek eredményeként olyan mértékű mozgásbeszűkülés is kialakulhat, mely mindennapi életünket is megnehezíti, ugyanis a hétköznapi mozdulatok, mint a ruha felvétele, vagy egy tárgy leemelése a polcról is lehetetlen feladattá válik.

Ezt az állapotot befagyott váll szindrómának nevezzük.

Fontos tehát, hogy kismértékű fájdalom esetén is rendszeresen mozgassuk át a fájdalom a térd oldalán, hogy mozgásterjedelmét megőrizzük. Milyen egyszerű gyakorlatokkal enyhíthetünk a váll fájdalmán? Néhány egyszerű gyakorlat segítségével kimozgathatjuk a vállízületet, nyújthatjuk izmait, visszaállítva ezzel a váll mozgástartományát.

segíti a zselatint az artrózis kezelésében a könyökízület és az alkar sérülései

Az alábbiakban bemutatunk 5 gyakorlatot, melyek nagyjából összesen 5 percet igényelnek, és nagyban hozzájárulhatnak a vállfájdalom enyhítéséhez is.

Ehhez a felkart először vízszintes helyzetben oldalra kinyújtjuk, majd könyököt 90 fokban behajlítva az alkart felemeljük. Az alkart felfektetjük magunk mellett az ajtófélfára.

5 egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen

Támadó állást veszünk fájó kar- és ízületi fájdalom, majd a törzs mozdítása nélkül előre dőlünk B. Ügyeljünk arra, hogy a két váll párhuzamos maradjon, ne engedjük az ellentétes vállat előre dőlni.

Ezt a pozíciót tartsuk 15 másodpercig. Ezután a felkart 90 fok fölé emeljük, és így támasztjuk ki alkarunkat, majd előre dőlve ismét 15 másodpercig nyújtjuk C.

A vállfájdalom anatómiája

Végül 90 fok alá visszük a kart és így is megismételjük a gyakorlatot A. A másik kart is ugyanígy mindhárom pozícióban megnyújtjuk.

A baj eredete ugyanis a nyakban, a vállban vagy magában a karban is megbújhat. Olykor a röntgenfelvétel sem vezet a helyes útra. Alapos vizsgálat és alapos detektívmunka szükséges a baj okának feltárására. A vállfájdalom hetekig, akár hónapokig is eltarthat, főként, ha a diagnózis és az alkalmazott terápia nem a valódi okot célozta meg A váll- és karfájdalom tulajdonképpen már a nyaknál elkezdődhet. Ugyanis itt lépnek ki a gerincvelőből a vállat és az egész felső végtagot, de részben a mellkasi és hasi zsigereket is beidegző ideggyökök.

Ehhez csípőszéles terpeszbe állunk, hátunkat kiegyenesítjük, két kezünket a hátunk mögött összekulcsoljuk, a vállakat pedig lefelé toljuk. A két kart hátunk mögött megemeljük, ügyelve rá, hogy közben ne dőljünk előre és ne emeljük fel vállainkat se. Ezt a pozíciót is 15 másodpercig kitartjuk, majd karunkat lassan leengedjük és ellazítjuk. Ehhez az egyik kart felemeljük a fejünk mellé, majd behajlítjuk úgy, hogy a kézfejet a két lapocka közé helyezzük.

Gyakori megbetegedések

Másik kezünkkel fejünk fölött átnyúlva megfogjuk a behajlított kéz könyökét és elkezdjük hátra és magunk felé húzni azt. A gyakorlatot mindkét karral elvégezzük, másodpercig kitartva, majd ellazítjuk a karokat.

csípő izületi fájdalma, mit kell tenni hogyan kezeljük a lábakat lábízületi gyulladással

Ellentétes karunkkal alulról, könyök felett megfogjuk és húzzuk ellentétes irányba magunk előtt. Itt a váll hátsó részét és a hátunkat érezzük majd, hogy nyúlik.

harmadik fokú ízületi kezelés milta ízületi kezelés

Figyeljünk rá, hogy vállainkat ne emeljük meg a gyakorlat közben. Ezt a gyakorlatot is 15 másodpercig kitartjuk, majd ellazítjuk fájó kar- és ízületi fájdalom kart és elvégezzük a másik karral is ugyanígy.

Ennek az 5 egyszerű gyakorlatnak a rendszeres elvégzésével megőrizhetjük és növelhetjük is vállunk mozgásterjedelmét, megelőzve ezzel egy esetleges vállműtétet is. Ha a panaszok nem enyhülnek rendszeres átmozgatás hatására sem, mindenképp javasolt váll specialista ortopéd szakorvos felkeresése.

A kellemetlen tünetek pontos okának kiderítése hosszú ideig eltarthat, holott az esetek többségében csak néhány apró dologra kéne odafigyelnünk, hogy elkerüljük a bajt. A felső végtag-problémák a váll, kar, beleértve az alkar, könyök, csukló, kéz és ujjak területén alakulnak ki, de kisugározhatnak a nyaktájékra is. A tünetek széles skálán helyezkednek el, okozhatnak például gyengeséget, fájdalmat, merevséget, bizsergést, zsibbadást, görcsöket illetve duzzanatot. A porckopás vagy az ízületi arthritis alapvetően a szervezetben lévő gyulladások vagy épp a korral járó degeneratív folyamatok miatt jönnek létre.